T Á J É K O Z T A T Ó
A Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségéről

A Szövetség 1989. július 6-án alakult a II./1989 sz. törvény alapján. Alapítását természetes és önálló jogi személyek kezdeményezték, akik/amelyek felelősséget éreztek a hazai szőlő- és borágazat iránt a politikai, gazdasági és társadalmi rendszerváltozás kezdetén. Az alapítók tudatában voltak annak, hogy a piacgazdaságban szükség van és lesz olyan szakmai szervezetre, amely a szőlő-bortermelésben résztvevők érdekeit képviseli és ellátja a szakágazat feladatait jövedelmezőségének megőrzésére, növelésére és versenyképességének javítására.

A Szövetség jelentős szerepet játszott a szőlő-bortermelés átalakításában, együttműködve az 1989 márciusában megalakított Magyar Borkereskedők Egyesülésével (MBE), amely alapvetően a bor külkereskedelmi koordinációjára volt hivatott és az államigazgatási szervezetek felkérésére részt vett az Európai Unióval 1991-1992-ben megkötött Borkereskedelmi és Eredetvédelmi Megállapodás előkészítésében. Az MBE, tagjainak döntése alapján 1995-ben végelszámolt és követeléseit behajtva, beolvadt a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségébe.

A Szövetség részt vett az Agrárrendtartási törvény (1993. VI. trv. ) és a CII. 1994. évi Hegyközségi törvény előkészítésében, sőt, az utóbbi létrehozásában.

Az Agrárrendtartási törvény alapján a Szövetség megfelelő előkészítést követően, 1994-ben elnyerte miniszteri jóváhagyással a Szőlő-Bor Terméktanácsi funkciót is, melyet 1997 végéig ellátott. A CXXII/1997. törvény a Szőlő-Bor Terméktanácsot a Hegyközségek Nemzeti Tanácsához rendelte, továbbá köztestületté nyilvánította a hegyközségeket.

A Szövetség terméktanácsi feladat ellátásával egyidejűleg, az FM-AMC alapítását megelőzően, a közösségi bor-marketing feladatok ellátásában is az NGKM, majd IKM megbízása alapján, egyéb szervezetekkel együtt, jelentős szerepet vállalt. Az 1993-as kormányhatározat alapján biztosított, kedvező összegű pénzügyi forrás a keleti borpiac elvesztését követően a nyugati borpiacokon – különös tekintettel az Egyesült Királyságra – jó eredményeket hozott a magyar borexportnak, a borgazdaságnak.

Szövetségünk jelenleg elsősorban az Agrárrendtartási törvény alapján létrehozott Szőlő-Bor Termékpálya Bizottságban tudja az érdekképviseleti tevékenységét kifejteni. Ennek keretében mind a magyar jogalkotás, mind az EU ügyekben kialakítandó magyar álláspont befolyásolására lehetőségünk van, és az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium számít a Szövetség Ügyvezetésének, egyes esetekben a tagvállalatainknál dolgozó szakemberek tudására.

A Szövetség szervezésében, megalakításában résztvevők közül többen már privatizált bankokra támaszkodva, létrehozták a Magyar Borok Háza Alapítványt, amely ma is működik. A Magyar Borok Háza Alapítványnak, a Magyar Bor Akadémiának, a Magyar Szőlő-Borkultúra Alapítványnak és a Magyar Kultúra Alapítványnak köszönhető, hogy Budapesten, a Várban a Szentháromság téren megvalósult a magyar borgazdaságot reprezentáló Magyar Borok Háza. A Szövetség – a Magyar Borok Háza Alapítvány – többségi, 52 %-os részaránnyal vett részt a Ház létrehozásában. A fennmaradó 48 %-on, egyenként 16 %-os részaránnyal az említett három szervezet osztozott. A Magyar Borok Háza Alapítvány több vidéki „Borház” megvalósítását is elősegítette.

A Szövetség 1996-ban csatlakozott az ÉFOSZ-hoz, alapító tagja a Magyar Bor Marketing Kht.-nak, együttműködik a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával, a Magyar Bor Akadémiával, a Magyar Szőlő-Borkultúra Alapítvánnyal, felsőoktatási intézményekkel és a Szőlészeti-Borászati Kutatóintézetekkel.

1999-ben, amikor már intenzíven folytak a tárgyalások hazánk Európai Unióhoz való csatlakozásáról, felkereste Magyarországot a Comité Européen des Entreprises Vins (CEEV) szervezet delegációja és Szövetségünket felkérte a testület munkájában való részvételre, megfigyelő státusszal, amely tevékenységet azóta is folytatjuk. A CEEV brüsszeli székhelyű szervezet, amely az Európai Unió 15 szőlő-bortermelő és borfogyasztó államának civil szervezeteit tömöríti. Összesen 22 tagja van. Az Európai Unió hatóságainál képviseli a szőlő-bortermelőket, érdekvédelmi feladatokat lát el. Így Szövetségünk először megfigyelőként, az EU-ba való belépésünk után rendes tagként részt vesz ezen szervezet munkájában. Minden szőlő-borra vonatkozó EU rendelkezés elfogadása előtt az EU Bizottság egyeztet a civil szervezetekkel, és az úgynevezett Állandó Bor Munkabizottsággal (Wine Advisory Committee) ahol Szövetségünk állandó meghívott.

Szövetségünk, amint azt a bevezetőben említettük, az 1989. II. törvény alapján működik, költségvetési támogatásban nem részesül, tagsági viszony létesítése nem kötelező, fenntartási és működési költségeit tagjai fedezik. A Szövetség elkötelezett a szőlő-bortermelők érdekeinek elfogulatlan képviseletében, s célja az ágazat jövedelmezőségének és versenyképességének fokozása.

MAGYAR SZŐLŐ- ÉS BORTERMELŐK SZÖVETSÉGE