Alapszabály

A borgazdaság résztvevői elhatározták, hogy érdekeik kifejezése és védelme, a piacgazdaság feltételei között történő eredményes működés megvalósítása és fenntartása érdekében elhatározzák a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége működését (a továbbiakban MSzBSz) avégett, hogy a versenyfeltételek megőrzése mellett - saját maguk formálják feltételrendszerüket, beleértve termelési, feldolgozási, piaci, fejlődési és környezeti feltételeiket.

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

  • A Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége célja a magyar borgazdaság általános gazdasági és szakmai érdekeinek érvényre juttatása, a szabályozott piachoz igazodó verseny elősegítése, az ágazat anyagi és szellemi potenciáljának fejlesztése, a bel- és külpiaci igényekhez igazodó kínálat fenntartása, a fogyasztók védelme.
  • A Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége székhelye: 1222 Budapest, Háros u. 2-6.
  • A Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége működése a Magyar Köztársaság területére terjed ki.
  • A Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége pecsétje: Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége. Az MSzBSz jelvénye álló téglalap keretben, spirális vonalból formázott stilizált borospohár, mellette felirattal, melynek szövege: „Magyar bor .... az élet napos oldala”. A jelvényre vonatkozó védjegybejelentés száma: M-95-0042

II. A MAGYAR SZŐLŐ- ÉS BORTERMELŐK SZÖVETSÉGE FELADATAI

  • Az ágazatban megnyilvánuló érdekek feltárása és egyeztetése, a tagok érdekeinek védelme, érvényesítése és képviselete. Általános és folytonos szakmapolitikai érdekképviselet ellátása.
  • A szőlőtermelés, szőlőfeldolgozás, bortermelés, borforgalmazás és értékesítés összhangjának megteremtése, a jelen Alapszabály által meghatározott eszközökkel.
  • Az információs rendszer kialakítása és működtetése tagjai körében, az érdekek és információk két irányú közvetítése és áramoltatása.
  • Termelési, kereskedelmi, piaci, gazdasági ajánlások készítése.
  • A termelés mennyiségének és minőségének szakmai elvek szerinti befolyásolása, támaszkodva a szakmai, érdekképviseleti egyesületekre, szervezetekre, társaságokra és szövekezetekre.
  • A piachoz való alkalmazkodás elősegítése tagjai számára, ajánlás a termékszerkezet kialakítására.
  • Közös marketing tevékenység szervezése.
  • Javaslatok kidolgozása az ágazati árpolitika területén. Az árakhoz tartozó minőségi paraméterek kidolgozása, a minősítési rendszerek közös kialakítása, működtetése.
  • Állásfoglalások kialakítása az ágazat intézményrendszerének működtetésére vonatkozóan.
  • 10. Együttműködés más piacgazdasági – borgazdasági szervezetekkel, szakmai kamarákkal, a MOSz-szal, az ÉFOSz-szal, a HNT-vel, a hegyközségek helyi és borvidéki szerveivel, az ágazati marketing szervezettel. Javaslatok kidolgozása az ágazatot gondozó, irányító hatóságok (tárcák), intézmények részére.

III. A MAGYAR SZŐLŐ- ÉS BORTERMELŐK SZÖVETSÉGE CÉLJAINAK ÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK ÉS AZOK MŰKÖDTETÉSE

A./

Az MSzBSz célját és feladatait különösen a következő eszközökkel valósítja meg:

  • Szakmai elemzéseket és irányelveket tesz közzé.
  • Piaci beavatkozást, valamint egyéb pénzügyi intézkedést, támogatást kezdeményez.
  • Az export- vagy import-támogatás – a piacra jutást elősegítő támogatások – mértékének és feltételeinek meghatározásában véleményezéssel közreműködik.
  • Részt vesz eredet-, márka- és minőségvédelmi feladatok koordinálásában.
  • Javaslatot tesz szabvány és minőségi ügyekben.
  • Képviseli tagjait a kifejezetten ágazati piaci kérdésekben, mind a belkereskedelem, mind a külkereskedelem területén.
  • Előadásokat, vitaüléseket rendez, szakmai tapasztalatokat és információkat terjeszt.
  • Tagjai részére – felkérésre – szakmai, jogi és adóügyi tanácsadást teljesít.
  • Közreműködik az ágazat marketing tevékenységének kialakításában, fejlesztésében és megvalósításában.
  • Jogszabályok alkotását kezdeményezi és véleményt nyilvánít a jogszabályok tervezetéről.
  • Együttműködik más szervezetekkel.
  • Támogatja a magyarországi borrendek működését.
  • Nemzetközi kapcsolatokat tart fenn külföldi szakmai szervezetekkel.
  • Javaslatot tesz és intézkedéseket kezdeményez állami és más társadalmi szervek felé.

A fenti eszközök működésének hatékonyabbá tétele érdekében az MSzBSz saját hatáskörben felhasználható alapokat hozhat létre.

B./

Az MSzBSz feladatait megvalósító eszközöket az Elnökség működteti. Az e körben hozott döntéseiről az Elnökség a Közgyűlésnek részletesen beszámolni köteles.

III. A MAGYAR SZŐLŐ- ÉS BORTERMELŐK SZÖVETSÉGE CÉLJAINAK ÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK ÉS AZOK MŰKÖDTETÉSE

  • Az MSzBSz éves költségvetési terv alapján gazdálkodik, a mindenkori pénzügyi és számviteli szabályok betartásával. Bevételeit elsősorban a tagdíjak és a tagok által fizetett költség-hozzájárulás, továbbá az egyéb forrásokból származó pénzeszközök képezik. A tagok által viselt költség-hozzájárulás a tagok által bel- és külföldön forgalmazott szőlő és bor termékek nettó árbevétele arányában fizetendő, az Elnökség döntése szerint.
  • Az MSzBSz feladatai ellátása érdekében saját hatáskörben felhasználható alapokat hozhat létre.
  • Az MSzBSz - céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében, továbbá feladatainak ellátása végett - vállalkozási tevékenységet is folytathat.

V. A MAGYAR SZŐLŐ- ÉS BORTERMELŐK SZÖVETSÉGE TAGJAI

  • Az MSzBSz tagsága természetes és jogi személyekből áll.
  • Az MSzBSz tagjai a szőlőtermelő, szőlőfeldolgozó, bortermelő, borértékesítő és forgalmazó gazdálkodó szervezetek és egyéni vállalkozók, akiket az MSzBSz elnöksége a tagok sorába felvesz, illetve akik alapították.
  • Az MSzBSz tagjai továbbá - társult szervezetként - azok a szőlő- és borágazatban működő társaságok, szövetkezetek, tagsággal rendelkező integráló szerepet betöltő gazdálkodó szervezetek, jogi személyiségű érdekképviseleti szervezetek, hegyközségek, egyesületek, tudományos és más intézmények, egyéb érdekképviseletek, amelyek alapították, illetve amelyek csatlakozási szándékukat és együttműködési készségüket saját alapszabályaik szerint erre jogosult szerveik útján kinyilvánították, és az MSzBSz elnöksége ezt elfogadta. A társult szervezetek valamennyi, a tagsággal járó joggal és kötelezettséggel bírnak.
  • A tagfelvételt írásban kell kérni a döntésre jogosult szervtől, mely a kérelem tárgyában 90 napon belül határoz. Az MSzBSz tagfelvételre jogosult szerve a tagfelvétel kérdésében belátása szerint dönt, a tagfelvétel esetleges elutasítását indokolni nem kell. Az Elnökség a tagfelvételek kérdésében beszámolási kötelezettséggel tartozik a közgyűlés felé. A közgyűlés jogosult az Elnökség tagfelvételt elutasító döntését megváltoztatni.
  • Az MSzBSz tagjai közreműködésüket személyesen vagy törvényes képviselőjük útján gyakorolják.
  • A tagok jogai:
    • részvétel az MSzBSz tevékenységében és a Közgyűlés munkájában, az MSzBSz programjaiban,
    • felszólalási, véleményezési, indítványozási és javaslattételi jog,
    • a választás joga az MSzBSz tisztségviselőit illetően, a választhatóság joga az MSzBSz tisztségeire; amennyiben tisztségviselőként valamely jogi személy tag képviselőjét választják meg, és ez a képviseleti jogosultság a tisztség viselésének idején megszűnik, a tisztségviselő köteles tisztségéről a következő közgyűlés hatályával lemondani;
    • meghatározott esetekben az MSzBSz testületi üléseinek összehívására történő javaslattétel, annak kezdeményezése,
    • az MSzBSz tevékenységéről, valamint illetékességébe tartozó kérdésekről információ kérése,
    • szabad véleménynyilvánítás az MSzBSz-ét és tagjait érintő kérdésekben,
    • az MSzBSz információs, érdekvédelmi és tanácsadó szolgálatának igénybe vétele,
    • a tagok jogainak védelmét szolgáló lépések megtétele, az MSzBSz felkérése a szakmai érdekek védelmére.
  • A tagok jogaikat törvényesen, azok rendeltetésének megfelelően kötelesek gyakorolni. Tilos a jogokkal való visszaélés. Egyszersmind tilos a tagok jogainak bármilyen csorbítása.

  • A tagok kötelezettségei:

    A tagok általános kötelezettsége, hogy közreműködjenek az MSzBSz célkitűzéseinek megvalósításában, megtartsák az Alapszabály rendelkezéseit, és teljesítsék adatszolgáltatási és pénzügyi kötelezettségeiket az MSzBSz felé.

    Ezen belül kötelezettségeik az alábbiak:

    • részvétel az MSzBSz mindazon tevékenységeinek ellátásában, amelyeket elvállaltak,
    • az MSzBSz működése körében létrejött szabályok betartása, ideértve a Szövetség Etikai Szabályzatát is,
    • az MSzBSz döntéshozó szervei által elfogadott, érvényben lévő megállapodások teljesítése, a meghozott döntések végrehajtása, ideértve az Etikai Bizottság döntését is,
    • szabad vélemény-nyilvánítás tiszteletben tartása, kötelezettségvállalás arra, hogy a tagok sem közvetlenül, sem közvetve nem akadályozzák az MSzBSz tevékenységét és a testületi döntések teljesítését,
    • a megbízható és felelősségteljes információadás – így különösen a Cégbíróság által nyilvántartott és kezelt nyilvános adatok nyújtása –, korrekt részvétel az MSzBSz információs rendszerében. A tagok által szolgáltatott adatokat az MSzBSz csak saját működése körében, az Elnökség döntése szerint használhatja fel,
    • tagok tagdíjat, illetve költség-hozzájárulást fizetnek. Árutermeléssel foglalkozó tagok esetén a tagdíj, illetve költség-hozzájárulás mértékét a tag által értékesített szőlőlé, must, sűrítmény illetve bor és bortermék által elért nettó árbevételhez igazodó forint-összegben az MSzBSz elnöksége határozza meg. A tagdíj úgy is megállapítható, hogy az egyben a költség-hozzájárulást is tartalmazza. A nem árutermeléssel foglalkozó társult szervezetek által fizetendő tagdíj, illetve költség-hozzájárulás mértékét, illetve összegét az összes körülmény mérlegelésével az elnökség határozza meg. A tagdíj illetve költség-hozzájárulás fedezetet kell, hogy nyújtson az MSzBSz költségvetésének más forrásból nem fedezett kiadásaira.
  • A tagsági viszony megszűnése:
    • kilépéssel,
    • törléssel,
    • elhalálozással,
    • a szervezet megszünése esetén.

    Megszűnik a tagsági viszony a jelen Alapszabályban meghatározott alapul szolgáló feltételek megszűnésével is.

  • A tag az MSzBSz-ből írásbeli bejelentéssel bármikor kiléphet. A kilépés szándékot a tárgyév letelte előtt legalább 3 hónappal közölni kell. A kilépés évére meghatározott pénzügyi kötelezettségek nem törölhetők.
  • Azt a tagot, aki az előírt tagsági díjjal és költség-hozzájárulással fél évnél tovább hátralékban van, és tartozását írásbeli felszólítás ellenére sem rendezi, vagy tagi kötelezettségeit súlyosan megsértette, vagy a tagságra méltatlanná vált, az MSzBSz Elnöksége a tagok sorából törölheti.
  • Szankciók
    • A szankciók kérdésében az Elnökség 2/3-os többséggel hozza meg határozatát. Enyhébb kötelezettség-szegés esetén az Elnökség a tag tagsági viszonyát legfeljebb egy évre felfüggesztheti. Az Elnökség határozata a törvény szerint megtámadható.

VI. A MAGYAR SZŐLŐ- ÉS BORTERMELŐK SZÖVETSÉGE SZERVEZETE

Az MSzBSz szervei a Közgyűlés, az Elnökség, annak elnöke, elnökhelyettesei, az ügyvezető igazgató, valamint az Ellenőrző Bizottság és az Etikai Bizottság.

A Közgyűlés az MSzBSz legfőbb testületi szerve. A Közgyűlés a tagokból tevődik össze. A Közgyűlés választja meg tagjai közül az MSzBSz Elnökségét, az Ellenőrző Bizottságot, valamint az Etikai Bizottságot.

Az Elnökség az operatív teendők ellátására ügyvezető igazgatót választ.

VII. A KÖZGYŰLÉS

  • A Közgyűlés az MSzBSz legfőbb testületi szerve, a tagok összességét képviselő testület.
  • A Közgyűlés legalább évente kétszer ülésezik, összehívásáról az Elnökség gondoskodik. Ezen kívül az Elnökség a Közgyűlést szükség szerint bármikor összehívhatja, az Ellenőrző Bizottság indítványára pedig köteles összehívni. A Közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha a tagok 1/3-a – az ok és cél megjelölésével – kívánja.
  • A Közgyűlés kizárólagos hatáskörrel:
    • megállapítja és módosítja az Alapszabályt,
    • értékeli az MSzBSz éves tevékenységét, meghatározza a következő év legfontosabb feladatait,
    • meghatározza az MSzBSz éves költségvetését, az Ellenőrző Bizottság jelentése alapján értékeli az MSzBSz gazdálkodását, elfogadja zárszámadását, dönt más társadalmi szervezetekkel való egyesülés, szétválás, átalakulás, úgyszintén a feloszlás kimondásáról,
    • a tagok sorából megválasztja 2 évi időtartamra az MSzBSz tisztségviselőit, az Elnökséget, annak Elnökét és elnökhelyetteseit, valamint a három tagból álló Ellenőrző Bizottságot, és az öt tagból álló Etikai Bizottságot, dönt mindezek felmentéséről,
    • elfogadja az MSzBSz Etikai Szabályzatát.
  • A Közgyűlés dönthet az MSzBSz működését érintő bármely kérdésben.

VIII. AZ ELNÖKSÉG

  • A közgyűlések között az MSzBSz legfőbb vezető szerve az Elnökség.
  • Az Elnökség a Közgyűlés által megválasztott legalább 15 és legfeljebb 21 tagú testület, amelyben a tagság érdekei arányosan kapnak képviseletet.
  • Az Elnökség:
    • összehívja a Közgyűlést,
    • irányítja és szervezi az MSzBSz folyamatos működését,
    • gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról,
    • végrehajtja az MSzBSz feladatainak ellátásához szükséges teendőket, működteti a feladatok ellátásához kialakított eszközrendszert, dönt a szükséges szankciók alkalmazásáról,
    • megválasztja az MSzBSz ügyvezető igazgatóját – szükség esetén pályzat kiírása és értékelése alapján –, gyakorolja fölötte a munkáltatói jogokat,
    • kialakítja és működteti az MSzBSz információs rendszerét,
    • előterjeszti az MSzBSz éves költségvetését és zárszámadását,
    • dönt minden olyan, az MSzBSz működését érintő kérdésben, ami nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
    • dönt a tagdíj és költség-hozzájárulás összegéről , illetve mértékéről.
  • Az Elnökség üléseit elfogadott éves munkatervének megfelelően, illetve szükség szerint tartja. Az ülések összehívásáról és előkészítéséről az ügyvezetés gondoskodik. Az Elnökség egyes teendők ellátására eseti vagy állandó bizottságot hozhat létre (pl. Jelölő Bizottság).

IX. A TISZTSÉGVISELŐK

  • Az MSzBSz Elnöke:
    • jogosult az MSzBSz képviseletére,
    • vezeti a Közgyűlést és az Elnökség üléseit,
    • kapcsolatot tart az MSzBSz-hez társult szervezetekkel,
    • kapcsolatot tart az MSzBSz működését érintő minisztériumokkal és hatóságokkal,
    • az irányadó szabályoknak megfelelően utalványozza a kifizetéseket,
    • ellátja a Közgyűlés, illetve az Elnökség által rábízott feladatokat.
  • Az MSzBSz Elnökhelyettese:

    Az MSzBSz egy vagy több Elnökhelyettese segíti az Elnök munkáját, szükség szerint ellátja helyettesítését.

  • Az MSzBSz ügyvezető igazgatója:
    • jogosult az MSzBSz képviseletére,
    • a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak megfelelően folyamatosan intézi az MSzBSz ügyeit,
    • beszámol a Közgyűlésnek, illetve az Elnökségnek az MSzBSz ügyeinek intézéséről,
    • folyamatosan tájékoztatja az MSzBSz tagjait a Közgyűlés, illetve az Elnökség határozatairól,
    • felügyeli a munkaszervezet működését,
    • munkáltatói jogokat gyakorol az MSzBSz alkalmazottai felett,
    • az éves költségvetés keretében irányítja az MSzBSz pénzgazdálkodását, az irányadó szabályoknak megfelelően utalványozza a kifizetéseket.

X. AZ MSZBSZ MUNKASZERVEZETE

A Munkaszervezet az MSzBSz működésével, szolgáltatásaival, gazdasági tevékenységének és ügyvitelének ellátásával foglalkozó szervezet. Munkáját az ügyvezető igazgató felügyelete alatt és irányításával végzi. A Munkaszervezet létszámát az Elnök határozza meg.

XI. AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG

  • Az Ellenőrző Bizottság megválasztását követő ülésen saját tagjai sorából megválasztja elnökét.
  • Az Elnökség tagja vagy közeli hozzátartozója nem lehet tagja az Ellenőrző Bizottságnak. Az Ellenőrző Bizottság a választott tagok mellé az összlétszám 1/3-át meg nem haladó mértékben külső szakértőket is kooptálhat tagjai sorába.
  • Az Ellenőrző Bizottság:
    • figyelemmel kíséri az MSzBSz alapszabályszerű működését,
    • ellenőrzi az MSzBSz pénzügyi gazdálkodását, megvizsgálja zárszámadását.
  • Az Ellenőrző Bizottság megállapításai és javaslatai alapján az MSzBSz Elnöksége köteles a megfelelő intézkedést megtenni, annak végrehajtását ellenőrizni és minderről az Ellenőrző Bizottságnak beszámolni.
  • Az Ellenőrző Bizottság tevékenységéről jelentést tesz a Közgyűlésnek.
  • Az Ellenőrző Bizottság üléseit szükség szerint tartja, de évenként kétszer össze kell hívni. A Bizottság összehívásáról annak elnöke gondoskodik.

XII. AZ ETIKAI BIZOTTSÁG

Az Etikai Bizottság működésének rendjét a jelen Alapszabály mellékletét képező Etikai Szabályzat határozza meg. Az Etikai Bizottság elnökét annak tagjai maguk közül választják meg.

XIII. A TESTÜLETEK MŰKÖDÉSÉNEK FŐBB SZABÁLYAI

Az MSzBSz testületei összehívásáról a testület ügyintéző szervének, illetve Elnökének kell gondoskodnia. Az összehívás ajánlott levél, telefax vagy e-mail útján történik, az ülés helye, ideje és napirendje közlésével, a Közgyűlés időpontja előtt legalább 15 nappal, az elnökségi és ellenőrző bizottsági ülés előtt 8 nappal. Eseti ügy eldöntésére a testületeket úgy kell összehívni, hogy a döntésre alapul szolgáló körülmény bekövetkezésétől számított 30 napon belül a döntés meghozható legyen.

A testületi ülés határozatképes, ha azon a testület tagjainak több mint fele jelen van. A napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához valamennyi tag jelenléte szükséges. A testületi ülés határozatképtelensége esetén az azonos napirenddel, azonos helyre, de későbbi időpontra összehívott ülés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes, feltéve, hogy az eredeti meghívó a megismételt ülés időpontját is tartalmazza.

Az üléseket a testület elnöke vezeti.

A testületek minden tagját egy szavazat illeti meg.

A határozatokat a testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, hacsak a jelen Alapszabály nem ír elő minősített szótöbbséget a kérdés eldöntéséhez. A testület jelenlévő tagjai egyharmadának javaslatára titkos szavazást rendelhet el, továbbá dönthet úgy, hogy a határozat minősített szótöbbséggel érvényes.

Az Elnökség határozatát szükség esetén írásban is meghozhatja a hatáskörébe tartozó ügyekben (pl. a tagfelvétel kérdésében). Ez esetben a határozat tervezetét az Elnök és az ügyvezető igazgató küldi ki az összes elnökségi tagnak, kérve szavazatuk írásbeli leadását az erre megjelölt határidőben. Az így meghozott határozatokra a határozatképesség és a szavazattöbbség szabályait alkalmazni kell. A szavazás eredményekét az Elnök és az ügyvezető igazgató írásban közli az Elnökség tagjaival.

A testületi ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amit az elnöklő tag, illetve a testület elnöke, egy hitelesítő tag és a jegyzőkönyv vezetője ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, a megtörtént lényeges eseményeket, elhangzott indítványokat, a meghozott döntéseket. Egy döntés meghozatala ellen szavazók különvéleményét – kérésükre – a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvet az ülés döntése szerint kell megküldeni az érintetteknek. A jegyzőkönyv egy példányát az ügyvezetés kapja meg, mely azt irattárba helyezi. A jegyzőkönyvbe az MSzBSz tagjai, illetve az érintettek tekinthetnek be.

XIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben foglaltak az irányadók.

Az MSzBSz az 1989. július 6-án megalakult Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége és az 1991. szeptember 27-én megalakult Szőlő és Bor Terméktanács egyesülése révén jött létre 1994. április 22-én és Szőlő-Bor Szövetség és Terméktanács néven működött, majd az 1997. évi CXXII. Tv. életbelépését követően 1998. január 1-től a terméktanácsi funkció mellőzésével, illetve az 1998. márciusi Közgyűlés napjától, mint Magyar Borgazdaság Szövetsége folytatta működését, a jogfolytonosságot megőrizve. A Szövetség 2003. március 27-én változtatta meg nevét és székhelyét a jelenlegire.

A jelen Alapszabályt a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének közgyűlése 2008. április 30-i ülésén megtárgyalta és az abban eltérő betűtipussal jelzett módosításokat elfogadta.