Vegyes várakozásokkal készül a borszakma a 2008. évi szüretre
Avagy a szőlőre is kiterjed a gyümölcs-háború?

Az első fecske ismét a Dél-Balatoni Borvidék és a Csabagyöngye szőlőfajta. Hosszú évek tapasztalata, hogy a korai fajták szüreti eredményeivel lehet pontosítani a termésbecslést, a várható termést helyileg és országosan is.

A szüret a sokéves átlaghoz képest néhány nappal korábban, de az extrém 2005-ös augusztus elsejei szüretkezdéséhez képest később indult. Az első eredmények a 10-20 %-os termésnövekedésre utaló termésbecsléseket látszanak megerősíteni a tavalyi közepes mennyiséghez képest.

A 2008-as év extrém időjárási kilengéseinek hatására a szőlőültetvények többségén nem sikerült megőrizni növény-egészségügyi optimumon a termést. A növényvédelmi költségek az égbe szöktek. A 30-40 %-os költségemelkedés nem csupán a permetezések számának növekedéséből származik. Az üzemanyag árnövekedés mindenki előtt ismert. A növényvédőszer szállítók bizonyos termékeiknél 60 %-os árnövelést hajtottak végre. Így a szőlőtermelőkkel is megfizettették a tavaly gyümölcs ágazaton elszenvedett veszteségüket, és az idei rekord gabonatermés miatti teherviselés növekedési várakozásaikat.

A növényvédelmi helyzet ezen erőfeszítések és költségnövekedés ellenére sem megnyugtató. A lisztharmat miatt a termés minősége érdekében – ugyancsak költségnövelő - válogatott szüretet kellene végezni, hiszen a zöldrothadás nyomai, a lisztharmat kártételekkel ideális fertőzési kaput képeznek az augusztus végi szeptember eleji esetleges esős időszakban a szürkerothadás számára. Ezért vélhetően termésmentés jelleggel, kényszerszürettel is kell majd számolni. Ekkor fogja csak a szakmai igazán értékelni, hogy sikerült az EU borpiaci reform kapcsán a répacukorral történő mustjavítást fenntartani. A cukrozással kapcsolatban az idén még a régi szabályok az érvényesek, de sokakat felkészületlenül ér, hogy bizonyos borászati derítőanyagokat ettől az évtől kezdődően „allergén”-ként kell majd a címkén deklarálni, pedig pont az ilyen bizonytalan egészségi állapotú termés esetében van szükség a borok fokozott kezelésére.

Közben a belpiacon a legújabb felmérések szerint csökkent a fogyasztás. Az export csupán a hordós boroknál növekedett, sajnos a palackos boroknál csökkent.

És itt jutottunk el a szőlő-bor ágazatot érintő olyan hatásra, melyet nem sikerült kompenzálnia a piaci szereplőinek. Ez a Forint/Euró árfolyamváltozás. Ennek hatása több területen is jelentkezett, sajnos többségében negatív módon érintve a borászati vállalkozásokat. Szerény pozitívum, az importált anyagok ára a borexportőrök többsége nem tudta áremeléssel kompenzálni a forint erősödés miatti, 10 %-ot meghaladó veszteségét. Ezzel szemben az EU tagállamaiból – elsősorban Olaszországból – származó import megnőtt, mert ezek a borok az árfolyamváltozás hatására olcsóbbak lettek. Bár néhányan optimistán tekintenek az Euró utóbbi napokban megindult erősödésére, sajnos őket is csalódás fogja érni, mert az EU támogatások a borpiaci év kezdete előtti napján – 2008-. Július. 31. – érvényes árfolyamon számítják át a következő évben. Tehát korán dörzsölték a markukat, akik a korábbinál 20 %-al nagyobb kivágási támogatásra számítottak.

A szőlőtermelők gazdasági kockázatát növeli, hogy néhány borvidéken a meghatározó, felvásárlók súlyos anyagi gondjairól lehet hallani, míg más piaci szereplők a legolcsóbb, márkanéven és nem eredetvédett néven futó boraikhoz az olcsó importot tervezik felhasználni. Az árra érzékeny magyar fogyasztó pedig nem igazán nézi a címkén, hogy „Produce of Hungary” vagy „Produced in the EU”, ha egyáltalán bevallja a palackozó, hogy ez nem is magyar bor.

A bormarketingre szánt források felhasználása megkezdődött, de ennek pozitív hatása a piacokon csak több hónapos átmenet után várható, viszont a forgalomba hozatali járulékot pont most a szüret előtt kell befizetni. Ezért fontos lenne, ha a hatóságok fokozottan ellenőriznék a befizetés megtörténtét.

Nem a szőlőhegyen hangzó nóta fogja jellemezni az idei szüretet. Sokkal inkább morgolódást lehet majd hallani a borászok-felvásárlók részéről az egyenetlen minőségre, a szőlőtermelőktől az előző évinél akár 10-20 %-al is alacsonyabb átvételi árak miatt.

Keresnünk kell tehát az érdekek egyeztetésének formáit, hiszen a nagy veszteség a kivágások növekedését eredményezi. Csökkenő hazai termelés pedig negatívan hat a felvásárlással foglalkozó társaságokra is. Nagy tehát a veszélye annak, hogy elindul egy negatív spirál, ami komolyan veszélyezteti valamennyi ágazati szereplő jövőjét, eddigi befektetéseik elvesztését.

Budapest, 2008. augusztus 13.

Müller István
Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége
ügyvezető igazgató