Interjú Tornai Tamással
(Bor és Piac)

BORésPIAC:

Mindenek előtt gratulálunk az elnökké választásához és a munkájához sok sikert kívánunk. Ez egy váratlan és spontán vállra emelés volt, vagy lehetett már készülni, esetleg programok versenyeztek a szavazásnál?

Tornai Tamás:

A Magyar Szőlő és Bortermelők Szövetsége a legjelentősebb független borszakmai szervezet. Tagjai a hazai piac teljes forgalmának több mint 50 %-át reprezentálják. Tagjaink között számos nagy tudású, tapasztalt, kiváló, kolléga található. Az első fordulóban magam is más személyeket javasoltam e posztra. Megválasztásomat azt hiszem annak köszönhetem, hogy az adott időpontban az érdekek eredőjében voltam. A választás eredményét inkább ennek, és nem a személyes értékeim elismerésének tudom be. A jelöltek természetesen ismertették elképzeléseiket a közgyűlésen résztvevők előtt. A programalkotás,az Elnökség, és a Közgyűlés feladata. Az elnöké a létrehozásához szükséges feltételek megteremtése, majd a megalkotott program képviselete.

BORésPIAC:

Változó időkben, átalakuló borszektor közepette lett a szövetség elnöke. Melyek az első gondolatok, megvalósítható elképzelések a szövetséggel kapcsolatban? Milyen viszonyt kíván kialakítani a szövetség a többi egyesülettel, általában a civil szervezetekkel kapcsolatban?

Tornai Tamás:

Hogy mennyire égető az érdekérvényesítő együttműködés? Három év alatt szinte a nulláról 12%-ra emelkedett a forgalomarányos import! A hazai borászat ennyit veszített legfontosabb piacán! Fel kell ismerni a magyar borszakma szereplőinek, hogy elsősorban önmagukra számíthatnak. Nem az EU, és nem a Kormány fogja megvédeni a pozíciójukat. Különösen nem, ha képtelenek hatékony szervezetekbe tömörülni, együttműködni. Kell a „pántlikás” „huszáros” csinnadratta, de a hazai borászatok egyre nagyobb hányada jelentős vagyont működtető, komoly termelő vállalkozás, nekik valódi, távolabbra is tekintő, önszervező érdekvédelmi szervezetre van szükségük. A hazai borászati szerveződések múltjában a különbségek hangsúlyozását látom. Megértem a néhány esztendős szervezetek identifikációs törekvéseit, így a különbségek hangsúlyozását. Azonban nyilvánvaló igazság, hogy e szervezetek együttműködése az ágazatban dolgozók érdekérvényesítésének elengedhetetlen feltétele. Túl kicsi a hazai borászat, túl erős a külső konkurencia, túl koncentrált a kereskedelem ahhoz, hogy szűkös energiánkat egymással szemben használjuk fel.Amennyiben azokat a pontokat keressük, ahol nyilvánvaló a nézetazonosság, világossá válik az együttműködés lehetősége és eredménye. A szervezetek formálisan is rendezett kapcsolata, a közös fellépés pedig segíti a látszólag vagy valóságban is fennálló eltérő érdekek rendezését is. Elsődleges feladatomnak tartom, hogy mindaddig képviseljem e nyitott kapcsolatépítő szemléletet, amíg az együttműködés természetessé nem válik. Tehát tagjaink képviseletében keresem a kapcsolatot mindazokkal, akik e gondolatot elfogadják, képesek és akarják segíteni a mindannyiunk érdekét szolgáló együttműködést. Szövetségünk sem az egyetértők, hanem az együttműködők fóruma. Nem önmagában old meg feladatokat, hanem megszervezi, segíti tagjainak érvényesülését.

BORésPIAC:

Az európai szövetségek nagyon aktív nemzetközi munkát is végeznek a kontinensen, de globális szinten is? Milyen jelentőséget tulajdonít a nemzetközi munkának általában, és hogyan lehetne a magyar borszektor nemzetközi civil munkáját erősíteni?

Tornai Tamás:

Az elmúlt évtizedekben teljesen átalakult nemzetközivé vált a kereskedelem. A kis és nagykereskedelem integrálódott. Az erős, százéves múltú nemzeti szövetségek számára is nyilvánvalóvá vált, hogy tagjaik érdekeinek érvényesítéséhez –a nemzetközi „játékos” kereskedelmi vállalkozások mellett – nemzetközi szövetkezés szükséges. A legnagyobb bortermelő ma is Európa. Az „újvilági” erősödés azonban szükségessé teszi, igényli az európai szövetségeket. Szövetségünk tagja a Comite Européen des Enreprises Vins. CEEV szervezetnek. E szervezeten (Melynek 15 országból 22 szervezet a tagja) keresztül biztosítjuk a kormányzat –agrárágazatban vitathatatlanul sikeres- nemzetközi munkájának háttértámogatását. A CEEV tagságunk révén vagyunk tagja EU Bizottság mellett működő Bortanácsadó Csoportnak.

BORésPIAC:

Összességében mennyire elégedett a szövetség az EU borreform végeredményére, készítenek-e a szervezetben valamilyen közös koncepciót a jövőbeli feladatokra vonatkozóan?

Tornai Tamás:

Talán az eredetvédelem kérdése a legfontosabb. A szabályozás e tekintetben lehetőségeket biztosít számunkra, de feladatokat is előír. E feladatok nem vagy rosszul teljesítése óriási veszélyeket rejt. Sajnos tapasztalatom szerint ezt még kevesen ismerték fel. A Magyarország számára felhasználható támogatás emelkedik, de a piaci szereplők jelentős részének az igénybevételhez további ismeretekre van szüksége. A magyar bortermelő 2009-től azonos támogatásban részesül mint a korábbi tagok termelői, azonban jelentős versenyhátrányt eredményez, hogy a régi tagállamok termelői szervezettebbek így akaratukat eredményesebben érvényesítik. A „Nemzeti Boríték” felosztása belső vitákat eredményez, de meg kell említeni a „Borreform”-ba épített korlátokat is, mint például a melléktermékek lepárlására fordítható fajlagos értéket, ami hazákban csupán a korábbi összeg felének a felhasználását teszi lehetővé. Mindez a kötelező lepárlás mellett, termelői többletráfordításokat fog eredményezni.

BORésPIAC:

Elindult a bormarketing program, a termelők már fizetik a 8 ft-ot. Mi a szövetség eddigi tapasztalata, hogyan tekint az előkészítő szakaszra, mennyiben felelt meg tagborászatok szakmai elvárásainak ez az időszak?

Tornai Tamás:

A Bormarketing Kht létrehozását szakmai szervezetek kezdeményezték, azonban a működésével kapcsolatos jogszabályi környezet nem megfelelő. A Bormarketing Bizottság tagjai személyükben garanciát jelentenek a magas színvonalú, átlátható tevékenységre. Az első pályázatok kiértékelése után alkothatunk csupán véleményt arról, hogy e források felhasználása mennyire hatékony

BORésPIAC:

Ha a magyar szőlő- és borszektor egészét vesszük szemügyre Ön szerint milyen feladatokat kellene megoldani rövid és hosszú távon? Melyek a kiemelten problémás területei a magyar borszektornak?

Tornai Tamás: Címszavakban: Eredetvédelem; marketing; piacszabályozás; a teljes termékpálya összefüggő kontrollja; tőkepótlás; járulékos korlátok és terhek leépítése; oktatás-kutatás; szervezettség; együttműködés; koncentráció. Általánosan: Versenyképesség! Eltakarítani minden a versenyképességet feleslegesen korlátozó, költségnövelő szabályozást! A szabályozás motiválta érdekek is az értékek irányába mutassanak. A hivatalok tevékenységének eredményességét az irányított terület hatékonysága, tisztasága, ne pedig a kiszabott bírságtömeg határozza meg. A túléléshez, fejlődéshez növelni kell a megalapozott tudást, a tájékozottságot, erősíteni a közvetlen kapcsolatrendszert, ehhez javítani kell a sekélyes idegen-nyelv ismereteket, növelni az igényességet. Részletesen: Nem szeretnék visszaélni e riport adta lehetőséggel, ezért a teljesség igénye nélkül említek meg néhány területet. Mivel valószínűsíthető, hogy ahol nagy a lemaradás ott lehet a legnagyobb a változások, az erre fordított munka hatékonysága, ezek közül választok. Oktatás, továbbképzés. Nézzünk körül a világban! Munkánkat ne a „szomszéd” termelőhöz mérjük! Több olyan UMFT pályázat létezik amely ehhez biztosíthatja a források (80%) jelentős részét. Becsüljük meg tudósainkat, kutatóinkat, mestereinket. Tanuljunk tőlük! A borversenyek ne csak a győztesek dicsőségének, hanem a tudásnak is legyenek forrásai. A pontozások mellé kérjünk szöveges értékelést, elemezzük, mutassuk meg a szakmai közösségnek a borok hibáit, erényeit. Tanuljunk a külföldi tapasztalatokból, tegyünk fel magunknak kérdéseket. Például: Mi az oka annak, hogy Magyarországon háromszor annyi szőlőfajta adja a termelés 90%-át mint Franciaországban? Marketingben használjuk hatékonyan az elérhető támogatásokat, hazait és EU-st egyaránt A célok és a stratégia meghatározását, a végrehajtást és az ellenőrzést egyértelműen külön kell választani! A célok, stratégia, ellenőrzés legyen a borászati szervezetek, a végrehajtás a marketing szakemberek kezében. Nyilvánosság mindenütt! Kevesebb nemzetközi rendezvényen – de ott színvonalasan - jelenjünk meg. Mérjük e rendezvények hatékonyságát. A tőkeigény a bortermelésben rendkívül nagy, hiszen több éves termelést kell egyidejűleg finanszírozni. A gyenge finanszírozó képességű hazai termelőket a kamatok növekedése tovább sújtja. Mégsem valósul meg az együttműködés. Sok helyen hajtanak végre a termelők párhuzamos beruházásokat. Építenek feldolgozót, palackozót, hoznak létre kereskedelmi apparátust. A koncentráció így rendkívül drágán, csődökön és felszámolásokon fájdalmas személyes tragédiákon keresztül megy majd végbe. Nem lenne jobb az értelmes együttműködés? Az együttműködéshez a bizalom elengedhetetlen. A félelmek, a sérelmek feltárásán,az erre épített önkéntes szabályozáson keresztül szeretné szövetségünk felépíteni a bizalmat, segítve az elengedhetetlen együttműködést. A Szövetség létrehozásával elődeink ehhez megadták a keretet. Lehetőséget adva, hogy saját magunk erejéből, a kormányzati segítséget nem várva, hanem elvárva tegyük versenyképessé a hazai borászatot.

BORésPIAC:

Az ágazat intézményi felépítését figyeljük Ön milyen változásokat és események vár az elkövetkező években, mi lenne a kívánatos fejlődési irány és ebben milyen szerepet szán a szervezetének?

Tornai Tamás:

Általában igaz, hogy a gazdaság hatékonysága és benne egy ágazaté csak akkor lehet hatékony, ha a környezete is az. Az irányításban, ellenőrzésben a koncentráció, a párhuzamosságok megszüntetése, a vállalkozási költséghatású területeken a verseny szükséges. Vállalkozás legyen a talpán aki a legalább egy tucatnyi hivatal esetenként eltérő jogértelmezését követni képes. A legális gazdaságban tevékenykedők így fokozottan kitettek annak, hogy nehezen megszerzett adózott jövedelmük bírságra költik. Különösen igaz ez olyan területen, ahol a termelés ennyire szegmentált, következésképp sok a kisméretű vállalkozás, akik képtelenek finanszírozni saját szakértőt. Ezért említettem, hogy véget kell vetni a díjbeszedési típusú ellenőrzéseknek. Ezzel nem ellentétes, hogy a szigorú ellenőrzések, kötelező vizsgálatok rendszerével egyetértek. (Talaj, bor, stb.) E vizsgálatok díja csak versenyhelyzetben alakulhat a piaci versenyben működő vállalkozások számára megfelelően. Meg kell szüntetni minden monopóliumot. A borminősítés lehetőségét is biztosítani kell minden akkreditált minősítő helynek. Az MSzBSz e területen is konkrét javaslatokkal fog élni az ágazat irányítói felé, akik meggyőződésem szerint képesek a célszerű, tiszta, világos javaslatokat végigvinni az állami irányítás útvesztőjében.

BORésPIAC:

A Somlói borvidékről érdeklődve, hogyan értékeli a somlói borokról szóló eredetvédelmi koncepciót, hogyan sikerültek a kezdeti lépések, és milyen lesz a jövő Somló hegyén, tekintettel az EU bortermék leírási feladataira?

Tornai Tamás:

Azok a borvidékek, akik megalkották saját eredetvédelmi koncepciójukat, az eredetvédelmi jogszabály alapját, ízelítőt kaptak abból, amit az EU bortermék leírás megkövetel. A Somlón e koncepció kialakítása több mint egy évet vett igénybe úgy, hogy külső szakértő segítségét is kértük. A bortermék leírást, hozzá az új rendszerű elnevezéseket a 2009.-ben szüretelt termésből készülő boroknál már alkalmazni kell. Tehát két esztendőnk van a teljes folyamatra, ami magában foglalja a borvidéki, az országos, valamint az E U.-s egyeztetéseket is. Valószínűnek tartom, hogy ehhez a munkához is igénybe vesszük szakértő, vagy kutató intézetet segítségét.

BORésPIAC:

Köszönjük a beszélgetést!